A glikémiás index mellett a glikémiás terhelés a másik gyakran használt mutatószám, amit cukorbeteg vagy inzulinrezisztens diéta készítésekor elővesznek. Lássuk, hogy pontosan mit is mutat meg a glikémiás terhelés!

A glikémiás terhelés az angol Glycemic Load kifejezésből származik és ennek megfelelően GL-nek rövidítjük. Előnye a glikémiás indexhez képest, amelynek hátrányairól az előző bejegyzésben olvashatsz, hogy a szénhidrát minőségén túl, azok mennyiségét is figyelembe veszi az ételekben. Azaz nem csak azt mutatja meg, hogy egy adott étel mennyire emeli meg a vércukorszintet, hanem figyelembe veszi azt is, hogy a tipikusan elfogyasztott ételmennyiségek függvényében ez az emelkedés mennyire fog bekövetkezni a valóságban.

A glikémiás terhelés a következőképpen számolódik: 100 gramm ételben lévő szénhidrátmennyiséget fel kell szorozni a glikémiás index-szel és elosztani 100-zal. Az ételek glikémiás terhelése 20-as érték fölött fölött magas, 11-19 között közepes, és 10 alatt alacsony.

A glikémiás terhelés a való életben, amikor diétát tervezünk cukorbetegeknek vagy inzulinrezisztenseknek, egy jobban használható adat a glikémiás index-szel szemben. Ugyanakkor fontos, hogy mivel a glikémiás index-ből van származtatva, ugyanúgy tartalmazza annak hibáját is. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a különböző glikémiás index táblázatok értékei között, hogy mi a jó adat és mi nem.

Van még egy fontos mutatószám, az inzulin index, amiről a következő bejegyzésben lesz szó.

Te figyelembe szoktad venni az ételek glikémiás terhelését, vagy csak a glikémiás index fontos a számodra?

Iratkozz fel a blogra, kommentelj, illetve kövess Instagramon, Facebookon és YouTube-on is!